Noha úgy volt, csak egy évig tart nyitva, nyáron mégis újra koncertek, a magyar zenei élet kiemelkedő előadói várják a közönséget a veszprémi Gyárkert Kultúrparkban.
Hátha majd a gyerekeink – a miniszter egy zenés mesejáték kapcsán jutott fontos felismerésre.
Túlságosan nagy anyagi kockázat a kisebb magyar fesztiválok számára világsztárokkal próbálkozni, ezért ezzel a legnagyobbak élnek, köztük az amerikai tulajdonú Sziget és az állami pénzzel megtámogatott veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program.
Fabó Péter rendezvényeket lebonyolító cége nyerő szériában van. Ezúttal filmfesztivált rendezhet Balatonalmádiban, ahol Fabó a polgármester.
Úgy tűnik, az elektronikus zene úttörői Veszprémben lépnek fel a nyáron, bár erről hivatalos közlemény még nem érkezett.
Még a pápához is fordultak a tiltakozók, háromezer aláírás összegyűlt, de hiába: puritánra átalakított belső térrel nyílt újra a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház.
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa forrásaiból nyílt sushi bár, de bőséggel jut forrás a rendezvényt szervező cég korábbi igazgatójának is.
A kedvezmény az Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt eseményeire vonatkozik.
A terv ellen több mint 3000 aláírást gyűjtöttek, de ez hiábavalónak bizonyult.
Pécs után tizenkét évvel újra magyar város, Veszprém Európa egyik kulturális fővárosa – a görög Elefszína és a romániai Temesvár mellett. A Deutsche Welle helyi tudósítói megnézték, mit kínálnak a városok a helyieknek és a világnak.
A rendelkezésre álló lehetőségektől nem elrugaszkodva készül Európa Kulturális Fővárosának Veszprém, a balatoni régióval együtt. Megújulnak és kulturális funkciót kapnak a város barna övezetei. A hivatalos megnyitót január 21-én tartják, de a beruházások később készülnek el, a programok igazán nyáron pörögnek fel.
Európához tartozni jó, és mindent meg kell tenni érte, hogy eltávolodjunk a sötét, szovjet múlttól. Nagyjából ez volt az üzenete a Litvánia második legnagyobb városában rendezett Európa Kulturális Fővárosa programsorozatnak. Jövőre Magyarországon a sor – bár nálunk is ez lenne az üzenet!
A barokk korihoz hasonló méretű építkezés folyik a veszprémi várban, de hatalmas botrány lett belőle, és a hívek egy része le akarja váltani az egészet kilobbizó érseküket.
Most különösen megéri ellátogatni Litvániába, azon belül is a 300 ezres Kaunasba. Nemcsak az art deco/modernista építészete miatt, hanem azért is, amiért az egész város kék-sárgába borult az ukránokkal való szolidaritásuk jeléül. Milyen következtetéseket vont le Litvánia az egykori szovjet megszállásból vagy Krím elfoglalásából, és mi köze a magyaroknak a balti kosárlabda-nemzethez? Úti beszámoló.
A magyar példa semmi jóval nem kecsegtetett, de Litvánia örök második városa megmutatta, milyen az, ha nem a politikusok áldatlan tevékenysége és a bénázás uralja az Európa Kulturális Fővárosa nevű projektet. És hogy a pusztítás néha jelenthet valami jót is.
Nem sikerült kilúgozni Veszprém 2023 Európa kulturális fővárosa pályázatát, de a kabinet úgy intézte, hogy az egyház is jól járjon, az ellenzéknek viszont nem osztanak lapot a projektben.
Húsznál is több nemzet hagyományai keverednek a legnagyobb horvát kikötővárosban, Rijekában, ahol idén is több tízezer látogatót várnak a februári álarcos karneválra.
A ma kezdődő program változatosnak ígérkezik, ám a magyarok visszafogottabban lelkesek, mint a román szervezők, míg van, aki szerint hiányoznak a programokból az ízek és zamatok. Szerzőnk jegyzete, melyet hamarosan a műsorfolyamot elemző véleménycikk is követ majd.
Jelentős összegeket utalt ki a kormány „az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozatra történő felkészülést elősegítve, Veszprém és térsége fejlődését támogatva”. És majdnem ugyanannyit külön a katolikus érsekségnek.
Kormánybiztossá nevezik ki a Brüsszelből távozó Navracsics Tibort. A politikus a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program megvalósulásáért fog felelni.
